Vízlágyítás A keménységképzők eltávolítása az ioncserélő eljárás alapján. Ennek köszönhetően a „kemény" vízből „lágy" víz lesz.
Az ioncserélő eljárás alapján működő klasszikus vízlágyítás a kalcium és magnézium keménységképzők nátriumionokra történő cseréjével valóban lágy vizet szolgáltat a megfelelő előnyökkel együtt:
» nincs vízkőlerakódás » mosó- és tisztítószerek alacsonyabb mértékű felhasználása » energiaköltségek megtakarítása a vízkő vízmelegítőkben való lerakódásának megakadályozásával » a lágy víz kényelme a fürdőszobában vagy a konyhában (mosogatógép)
A keménységképzők konyhasó-oldatból származó nátriumra történő cseréjének köszönhetően 1 dH fokos lépcsőnként 8,2 mg/literrel nő az ivóvíz nátriumtartalma.
A nátrium határértéke az ivóvízben az ivóvízrendelet szerint 200 mg/liter. Ez a vízkeménység akár 24° dH mértékű csökkenésének felel meg. Mivel azonban a víz nem lágyítandó 0° dH értékre, az egyéni igényeknek megfelelő (túl erős habképződés a szappannál, vagy korrózióvédelem a fémes vezetékeknél) komfortbeállítást javasoljuk.
A klasszikus vízlágyítás hátrányaként tévesen említik meg, hogy nő az ivóvíz konyhasótartalma. Ez nem igaz, mivel a konyhasó nátrium-klorid, a klasszikus vízlágyítás során azonban csak nátrium kerül leadásra az ivóvízbe. Az utóbbi évek tudományos felismerései emellett kimutatják, hogy a konyhasót tartalmazó táplálkozás hátrányait korábban túlértékelték. Sőt, az ivóvízrendelet szerinti határértéket megemelték és meghatározták, hogy a nátriumszegény diétát folytató emberek is fogyaszthatnak ivóvizet.
Lényegesen magasabb konyhasótartalma van egyéb élelmiszereknek, így például a kolbászáruknak, a sajtnak, a halnak, a savanyú káposztának, a ketchupnak stb.
A szelektív ioncsere feladata például a nitrát ivóvízből történő eltávolítása. Az ivóvízrendelet szerint a nitrát határértéke az ivóvízben 50 mg/l.
A szelektív ioncsere során a nitrát klorid-formájú, erősen bázisos anion-cserélő segítségével kerül eltávolításra. A kalcium, magnézium, nátrium, kálium stb. vegyületek lebomlanak, és megfelelő klorid-vegyületek váltják fel őket.
A nitrát-cserélő gyanta kapacitása lényegesen a vízlágyításhoz vagy sótalanításhoz alkalmazott gyanták kapacitása alatt van.
Mit tegyünk rozsdásodás, barnára színezett víz esetén?
A vízművek higiéniai szempontból kifogástalan ivóvizet szolgáltatnak. A
vízműtől a felhasználásig terjedő úton azonban lerakódások keletkeznek,
melyek bekerülnek a vízvezetékbe. Éppoly kevésbé kerülhető el, hogy a
közüzemi csőhálózaton végzett munkák során az ivóvíz szennyeződjön. Az
ebből adódó következmények ismertek, a víz barnásan elszíneződik, az
elzáró és szabályozó szerveknél működészavarok lépnek fel, a vízcsapok
pedig csöpögni kezdenek…
A modern háztartásban az ivóvíz legnagyobb részét testápoláshoz,
fürdéshez és zuhanyozáshoz, mosogató- és mosógépekhez, valamint
különböző tisztítási munkákhoz használjuk fel...
DRÁGAKŐVEL KEZELT VÍZ – az új energia és életerő forrása
Kellemes elképzelés, hogy friss, élő forrásvizet fogyaszthatunk. A
vízvezetékből vételezett ivóvíz ugyan valamennyi törvényileg előírt
határértéket betart, azonban a szállítás következtében – a sokszorosan
elágazó, gyakran régi csővezetékrendszereken történő átáramlás miatt –
sokat veszít eredeti tulajdonságaiból...
22.05.2012 / 11:11 
